Labirintus Óföldeák alatt? -- Templom sok rejtéllyel

Ahol szívesen lakik az Isten
Óföldeákon beszakadt egy járda. Hétköznapi eset, mégis szenzációt eredményezett. Az üreg ugyanis azt sejteti: a kicsiny falu talán évszázadok óta egy földalatti labirintus fölött él. A 7nap riportere Vass József műkedvelő helytörténeti kutatóval sétáját a csodálatos avarkori templomnál kezdte. Mi tagadás: ott is ragadtunk, hiszen az épület ezernyi történetet, titkot rejt.
A régi emberek azt mesélik: Óföldeákon valamikor egy földalatti folyosó létezett. Ez persze "tudományosan" nincs bizonyítva. Igaz, az 1970-es, 80-as években voltak itt kutatók a makói múzeumból, ugyanis a nem messze lévő szociális otthon főépületének egyik részén olyan maradványokat találtak, amelyek arra engedtek következtetni, hogy földalatti labirintus vezetett a templomhoz, majd onnan egészen az Iván-majorig. Január végén, vagy talán február elején történt, hogy a hajdan Návay Dezső, majd a fia, Návay László tulajdonát képező kultúrház épületének kövesút felőli járdaszakaszán beszakadt egy rész. Alatta üreg tátong -- ott a labirintus? S talán a templom máig feltáratlan mélységeiben halad el?
A lenyűgöző látványt nyújtó, sáncárokkal körbevett épület egy feltehetően avarkori dombra épített erődtemplom. A törökök természetesen lerombolták, rekonstrukciójáról az 1729-ben ide települt Návay-família gondoskodott. A helyreállítás az 1800-as évek elejére fejeződött be. Az 1845-ös nagy árvízkor azonban a templomot -- nagy úr a katasztrófa is -- Návay Károlyné átalakíttatta magtárrá és dohányszárítóvá. Ekkor történt, hogy a nagy súlyú gabona beszakította a templom alatti kripta tetejét. Vass József úgy tudja, hajdan különálló huszártornya is volt az épületnek, sőt a keleti részhez hozzáépítettek egy ma már nem látható, ismeretlen sorsú oratóriumot is. A sáncárok még egy darabon munkáskezekre vár, és azt is tudni, hogy a szentély alatt a Návay-család feltáratlan sírboltjai alusszák álmukat. Ha félrehúzzuk a Rakonczai Jánosnak köszönhető miséző asztalt, a padozatba sírkő símul sok-sok névvel...
A Návayak mindig szívükön viselték templomuk sorsát. Návay Aranka egyenesen Jeruzsálemből hozott kegytárgyakat, Návay László pedig az orosz fogságból való 1921-es hazatérése után szorgos kutatómunkába fogott.
A templom orgonáját 1924-26. között szerelték fel, a belülről megközelíthető karzatot 1810-ben építtette hozzá Návay János. Az oltárképek a szélrózsa különböző irányaiban fekvő búcsújáró helyeket szimbolizálják. A vitéz Gardi István faragta szószéket Bóra Árpádné Návay Ilona ajánlotta fel 1925-ben, az oldalán megcsodálható gyöngyházberakásokat Návay Aranka hozatta Izraelből. Az első padok -- amelyeken a Návay-címer díszeleg -- a régi Maros-híd fájából készültek -- árulta el Vass József, aki Papp Lászlóné gondnokkal és minden jóérzésű földeákival, a messzi országokból idesereglő látogatókkal együtt csodálja, óvja és szereti Isten óföldeáki otthonát.
Herczeg Zsolt