(Kövendi) Nagy Tamás

(Kövend, 1849. július 8.-Hódmezővásárhely, 1887. március 20.)
Tanító, újságíró-szerkesztő, városi képviselő
A Torda-Aranyos vármegyei székely, unitárius vallású községben született, atyja Nagy József. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában, algimnáziumot Tordán végzett.
Kolozsvárott, az unitárius főgimnáziumban tett érettségi vizsgát. Érdeklődését az erdészet és a bányászat kelti fel, ezért akadémiai tanulmányait -- állami ösztöndíjjal -- Selmecen kezdi meg. A Bach-korszak igényeihez igazodó, magyarellenes szellemiségű rektorokkal szembekerül, ezért tanulmányait Budapesten, az egyetem bölcsészkarán folytatja. Két év elteltével, tanárai ajánlásával a Komárom vármegyei Ógyallára (ma: Hurbenovo, Szlovákia) megy. Ebben a -- Komáromtól mintegy 20 km-re, északra fekvő -- nagyközségben a Konkoly-Thege Miklós által építtetett alapított "csillagdában" kap segédcsillagászi állást. Fő megfigyelési területe a protuberanica, azaz a Nap legkülső légkörének tanulmányozása. Egyéves, önkéntes szolgálatra Bécsben vonul be katonának. Itt szabadidejében a bécsi egyetem előadásait, valamint a császári és királyi csillagdát, a Hohewarte-t látogatja. Fél évi szolgálat után reumatikus bántalmaira tekintettel mint szolgálatra alkalmatlant leszerelik, és visszatér Konkoly-Thege mellé Ógyallára. Kutatási területe "A Vénusnak a Nap előtti átvonulása" lett. A hullócsillagok is figyelme középpontjában állottak. Tapasztalatairól a Magyar Tudományos Akadémia közleményeiben, az Annales der wiener k.k Sternwarte (csillagászati évkönyv), valamint a Természet című lapban számol be több alkalommal.
1875-ben nyeri el a hódmezővásárhelyi felső fiúnépiskola matematikai és természettudományi katedráját. Bár a csillagászattal már aktívan nem foglalkozhat, hisz eszközökben, lehetőségekben erősen korlátozva van, azt tanóráin kiemelten oktatta, és igen népszerűek voltak a helyi sajtóban ezirányú publikációi. 1882-től három éven át a felső leányiskola kisegítő tanára is. Figyelemre méltó közéleti szerepvállalása is. A helyi unitárius egyházközség megalakulásában ugyan nem játszhatott már kiemelkedő szerepet, hiszen amíg 1879-ben néhány család át nem tér e hitre, ő a város egyedüli unitárius vallású lakosa, s ez az egyház csak a XX. század elején erősödik meg. Lapalapító-szerkesztője a Vásárhelyi Híradónak, mely 1878 szeptember 22.-én indul. Jegyzőnek választják az első és hatodik olvasókörbe, az ötödiknek titkára lesz, míg a Hódmezővásárhelyi Tanító Egyesület elnöki székkel tiszteli meg. Hetilapja a helyi pártcsatározások hatására -- melyből városi képviselőként is kiveszi részét -- beolvad a Vásárhelyi Közlönybe, ahol 1879. július 6-1883. július 1. között végzi a hírlapírás mellett a szerkesztői munkát is.
Harmincnyolcadik életévében -- talán a soha nem múló reumatikus problémák miatt is -- tüdőgyulladás okozta korai halálát.
Béres Dezső