Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola

OM:202718, 6800 Hódmezővásárhely, Kaszap u. 29. Tel.: 62/535-490 , Fax: 62/535-491, e-mail:

közvetlen telefonszámok, GPS: N46.41101 E20.32421, TÉRKÉP

 Főoldal   Linkek   Adatbeírás   Órarend   Vendégkönyv   Fórum   English v.   Szótár  e-napló   moodle   e-mail 
  Az iskola története 1945-től napjainkig     A technikusképzés kezdete  
 


 

   


1984-ben még az iskolában a korábbiaknak megfelelően szakközépiskolai formában egy lakatos és egy fémforgácsoló osztály indult. A harmadik párhuzamos osztály 2/3 - 1/3 arányban a műszergyártó-karbantartó és az elektronikai műszerész szakmát tanulta.

A technikumok megszűntetése évről évre a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában is sok vitát váltott ki. A tanárok részben nosztalgikusan emlékeztek vissza a régi technikumok magas oktatási színvonalára, részben a gazdaság kielégítetlen középvezetői szakemberigényével érveltek. Országosan is napirenden volt a kérdés, s végül megjelent az 16/1984. (IX.12) MM rendelet a műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről, mely újra lehetővé tette a középiskolához csatlakozó technikus képzést. [49]

Az intézmény továbbra is igyekezett követni a fejlődést, s a következő évben élt a lehetőséggel. Ekkor a korábbi lakatos és fémforgácsoló osztályok helyett finommechanikai és automatizálási technikusok képzése kezdődött, egyszerre két párhuzamos osztályban. A több lehetséges képzési forma közül a 2+3-as rendszert vezették be. Ez két éves szakmai alapozó képzést és három éves technikus képzést jelentett, a közismereti tárgyakból a negyedik évfolyamon érettségi vizsgával. A második évfolyam után alapvizsga is következett a fontosabb tárgyakból. Ezen próbatétel 50-50 %-ban vette figyelembe a fenti tantárgyak elso és második évvégi érdemjegyeit, valamint az írásbeli alapvizsgán elért eredményeket. A technikus osztályban a legjobban szerepelt tanulók maradhattak, a gyengébb eredményuek a továbbiakban a fémforgácsoló szakmát tanulhatták a másik párhozamos osztályban, 2+2-es rendszerben.

1986 oszén a gépész technikus szakhoz társult a korábbi muszeripari és elektronikai szakmák helyett az ipari elektronikai technikus szak, ugyancsak két párhuzamos osztállyal. Ezzel az évfolyammal - a demográfiai hullám levezetésére, valamint a növekvo tanulói jelentkezések kielégítésére - a korábbi, évfolyamonkénti három párhuzamos osztály négyre növekedett. Az alapvizsga a villamos részen is a gépész területéhez hasonlóan zajlott le, tehát az elektronikai technikus (2+3) mellett a megfelelo szakközépiskolai szak itt az elektronikai muszerész (2+2) maradt.

Az osztályok tanulmányi eredmény szerinti szervezodésének hatása kétélunek bizonyult: egyrészt viszonylag "elit" osztályok jöttek létre, melyekben az átlagos tanulmányi eredmény jelentosen az iskolait meghaladó volt, másrészt a gyengébb képességu tanulókból álló szakmunkás osztályok nehezen jutottak el az érettségiig. Ezen utóbbi közösségekben a fegyelmi problémák is elszaporodtak.Az iskola kezdettol fogva élen járt a számítástechnika oktatásában. Az elso személyi számítógépek megjelenésétol bekapcsolódott ezen rohamosan fejlodo terület oktatásába: már 1983-ban megjelent az elso "HT 1082" típusú személyi számítógép az iskolában, majd késobb a "COMMODORE" gépek alkották az oktatás muszaki alapját.[50] A fejlodést gyorsította, hogy Hajdu János (jelenlegi igazgató) akkor eloször megyei számítástechnika szakfelügyeloként, majd országos szaktanácsadóként dolgozott, így a szakirányú információkat elso kézbol tudta átadni. Már ekkor kísérlet történt a számítógép vezérlésu robottechnika alkalmazására, melynek keretében megfelelo illesztoegységgel robotmodellt sikerült vezérelni.

1984-ben az iskola közismereti területe is jelentosen gyarapodott. Zárt láncú videohálózat épült ki, melyen egyidoben 3 különbözo musor sugárzása lehetséges, s az új video kamerával a saját musorkészítés lehetosége is megteremtodött. Fokozatosan valamennyi tantermet sikerült TV készülékkel felszerelni. Az idegen nyelv oktatását nyelvi labor felszerelése segítette, míg a fizika szertár lézer készülékkel bovült.[51]

Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy ezen években a technikusképzés feltételeinek biztosítására milyen nagy összegeket fordítottak.


Év                1983           1984           1985           
Szakmai anyag     721.000 Ft     750.000 Ft     754.000 Ft     
Kisgép, muszer    10.000 Ft      210.000 Ft     121.000 Ft     
Szerszám          864.000 Ft     486.000 Ft     489.000 Ft     
Oktatási és       786.000 Ft     416.000 Ft     548.000 Ft     
szeml. eszköz                                                  
Összesen          2.381.000 Ft   1.862.000 Ft   1.917.000 Ft   

Az 1985-86-os tanévtol Berki László lett a muszaki igazgatóhelyettes. Az év kiemelkedo eseménye - az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntojének megrendezése a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában - technikailag nagy részben az o kezében összpontosult.

1986 oszétol oktatástechnológus alkalmazására nyílt lehetoség, ami a továbbiakban a foto-, és videoszakkör felújítását tette lehetové. A szakkör tagjai a késobbiekben több országos versenyen eredményesen szerepeltek.

Az informatika eloretörésével 1987-tol számítástechnikus alkalmazását is engedélyezték.[52] Ez indokolt is volt, mivel a terület folyamatosan fejlodött: "VIDEOTON TVC" számítógépek nagyszámú beszerzésével lehetové vált az egy tanuló - egy számítógép rendszeru tanítás, melyhez a tárgy csoportbontása is hozzájárult. Az elso IBM kompatibilis számítógéphez 1987-ben jutott az iskola.

Ezekben az években jelentosen fejlodött az iskola gépészeti felszereltsége is. A beszerzések irányát megszabta, hogy a HÓDGÉP, és részben a METRIPOND forgácsoló muhelyeiben növekvo szerephez jutottak az NC, CNC vezérlésu szerszámgépek. Városunkban megnövekedett az ilyen gépek kezelésében, programozásában jártas szakemberek foglalkoztatási igénye. 1988-tól kezdodoen a gépész terület számára lehetoség nyílt a szakképzési támogatás igénybevételére, melynek keretében a HÓDGÉP közremuködésével az intézmény a CNC technika korszeru eszközeivel: CNC esztergával, marógéppel, egy számítógép vezérelt robottal és a CNC programozáshoz szükséges szoftverrel gyarapodott.[53] Ez rendszerbe kapcsolva lehetové tette automatizált gyártórendszer bemutatását is.

1988-ban megkezdodött a pneumatika laboratórium kialakítása is, amely az elkövetkezo években az anyagi lehetoségek függvényében fejlodött tovább.

A HÓDGÉP Vállalatnál a nyolcvanas évek második felétol komolyan foglalkoztak a termelés korszerusítésével. Ez az NC, CNC gépeken túl a robottechnika tervezett alkalmazását is jelentette. Magyarországon akkor még nem értek meg a feltételek a robotok szélesköru használatára (amit indokolhat a drága munkaero, megfelelo sorozatnagyság, elérheto áron megfelelo megbízhatóságú, kiforrott robotkonstrukciók, hozzáérto programozók és karbantartók), így a vállalat kísérleti robotját késobb az iskola kapta meg, mely a finommechanikai és automatizálási technikus szak IV. és V. tanévében a robottechnika a tananyag részét képezte. Elhelyezését csak az aulában, egy (azóta is) ideiglenesen elkerített területen sikerült megoldani.

1989. októberében Boros Imréné igazgatónő nyugdíjba ment. Szigorú, következetes egyéniségével, hatalmas munkabírásával, az iskola érdekeinek határozott képviseletével nagyban segítette a technikusképzés bevezetését. Utána rövid ideig Molnár László megbízott igazgatóként vezette az intézményt, majd a tanári kar 1990 januárjától Hajdu Jánost választotta meg igazgatónak.[54]

Az eltelt évek alatt a technikusképzés felfutásával a korábban tágas intézmény egyre szukebb lett. A 1988-89-es tanévben a technikus V. évfolyamokkal együtt 17, majd egy év múlva már 18 osztály nehezen fért az épületben, hiszen az iskolát építésekor 12 osztályra tervezték.[55] A helyiségek kihasználtságát tovább már nem lehetett növelni, hiszen a megelozo években:

az elso számítógép terem a tornateremhez tartozó, a nézok számára épült, de igazán erre a célra soha sem használt vállfás öltözo átalakításával jött létre;

a házmesterlakás a mechanikai mérolaboratóriumnak adott helyet;

az egyik fizika szertárból CNC labor lett.

Mindezek ellenére a tanításhoz még a közeli, újonnan épült Hódtói Általános Iskola átmenetileg szabad 4 tantermét is igénybe kellett venni. Elképzelheto, hogy milyen nehézséget jelentett az órarend összeállításában ez a kétlakiság, nem beszélve a tanulók átjárását kíséro balesetveszélyrol.[56]

Az iskola vezetése már régebben elkészíttette az épület eredeti tervezojével a lehetséges bovítés elotervét és költségvetését, azonban a kilencvenes évek elejéig semmi lehetoség nem mutatkozott az építési költségek eloteremtésére.

Idoközben a városi események az iskola szemszögébol kedvezoen alakultak. A hódmezovásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium 1991-tol nyolcosztályos gimnáziumi tagozatot is indított. Az így megnövekedett tanteremigény miatt a korábbinál kevesebb elso osztályt tudott felvenni. A gimnáziumba jelentkezettek nagy száma miatt ekkor Hódmezovásárhely Megyei Jogú Város Közgyulése felkérte a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolát, hogy a kiesés pótlására indítson egy általános tagozatú gimnáziumi osztályt.[57] A választás azért esett erre az iskolára, mert gimnáziumi hagyományai és az oktatásban elért eredményei alapján alkalmasnak találták a feladat végrehajtására. Így 24 év után újra megindulhatott a gimnáziumi képzés. (Rá is fért már erre az iskolára a lányok növekvo száma, hiszen a megelozo években a tanulók között gyakran a 3%-ot sem érte el az arányuk.) Az iskola tanári kara örömmel vállalta az új feladatot, bár ez az 1991/92-es tanévben 5 párhuzamos elso osztályt jelentett. Sikerült viszont az épület bovítés gondolatát elfogadtatni a város közgyulésével.

A tervek átdolgozása és aktualizálása után 4 nagyobb terem és 4 kisebb helyiség megépítése volt a cél. Ehhez Hódmezovásárhely Megyei Jogú Város Közgyulése a következo megoszlásban engedélyezte az anyagi fedezetet: az iskola 3.5 millió Ft-ot saját erejébol biztosít, míg a hiányzó 7,5 millió Ft-ot a városi költségvetés adja.[58] Az intézményt terhelo összeg egy részét megyei Szakképzési Alapból pályázattal sikerült elnyerni.[59] Egy év alatt el is készült ez az oldalszárny, mely olyan szervesen illeszkedik a régi épülethez, hogy egy idegennek fel sem tunik a különbség. 1992. novemberében az ünnepélyes átadáson elektronikai mérolabort, két számítógéptermet, CNC labort, két nyelvi tantermet és ketto szertárat vehettek birtokba az iskola tanárai és tanulói. A szakirányú szerelési munkákat, a speciális tantermek bútorait az iskola tanulói és szakoktatói készítették el. Ráadásul két év Szakképzési Alapját tartalékolták annak érdekében, hogy teljes felszereltségu termeket tudjanak kialakítani.

Tehette, hiszen az iskola mindig rugalmasan kihasználta a törvényi szabályozás lehetőségeit. Az 1989. évi törvény a Szakképzési Alapról[60] lehetővé tette, hogy a gazdálkodó szervezetek a korábbi központi befizetés helyett közvetlenül támogassák régiójuk szakképző intézményeiben a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztését. Az iskola tanárai nyomban felkeresték a régió gazdálkodó szervezeteit és velük együttműködési megállapodást kötve évente jelentős mértékben bovült a fejlesztésre fordítható pénzalap. A nehezedő költségvetési körülmények ellenére így sikerült a beruházások ütemét fenntartani. Csak érdekességként: talán kicsit morbid, de még a helyi Temetkezési Vállalat is az iskolának utalta át ezen pénzeszközeit, s cserébe számítástechnikai segítséget kapott.

A kilencvenes években a bázisvállalatok gyakorlatilag megszuntek. A Hódgép és a METRIPOND cégek eloször részekre szakadtak, majd a gazdasági feltételek kedvezotlen változása (részben a korábbi szocialista export megszunése) miatt felszámolásra kerültek. Így a beszukült körülmények között a korábbi vállalati szakképzési támogatás nagyságrendjének fenntartása az idoközbeni jelentos infláció figyelembe vételével is jelentos eredmény volt.

Click here for Picture

Az 1989-tol megindult társadalmi rendszerváltás utáni időszakban a központi támogatásokat növekvő mértékben pályázati rendszerben osztották el. Az iskola ebben is az elsők között vett részt. Különösen nagy jelentősége volt a központi Szakképzési Alapra kiírt pályázatoknak, majd a később létrehozott decentralizált (megyei) alapoknak. Segítségükkel sikerült elérni, hogy míg korábban a műszaki felszereltség évekkel elmaradt az akkori magyar átlagos műszaki fejlettségi szinttől, addig mára sikerült az átlagszint fölé jutni. (Jellemzésül: volt olyan vállalkozó, aki a korszerű eszközöket látva irigykedve megjegyezte, felesleges ez a magas szint, a tanulók az életben úgy sem találkoznak ilyennel.)

1990-ben az említett források segítségével sikerült a számítógépteremben lecserélni a lassan korszerűtlenné váló "VIDEOTON TVC" gépeket XT és AT 286-os számítógépekre. A következő évben az iskolabővítés eredményeként még két gépterem felszerelése következett.

Fokozatosan nyilvánvalóvá vált, hogy számítógép hálózat nélkül, egyedi gépekkel nem oldhatók meg az iskolai igények. A programok karbantartása, az újak telepítése a számítástechnikus kolléga mind nagyobb leterhelését jelentette. Elkerülhetetlenné vált egy hálózati szoftver megvásárlása és az iskolai számítógép hálózat kiépítése. Külön ki kell emelni, hogy ezen fejlesztések kivitelezése házilagosan történt.[61]

Ugyancsak nagyrészt pályázatokból sikerült továbbfejleszteni az elektronikai mérő- és szabályozástechnikai laboratóriumot és a hozzájuk tartozó műszereket, melyek valóban világszínvonalú képzés feltételeit teremtették meg. A DEGEM márkanevű oktatólaboratórium a hibakeresés begyakorlására is alkalmas.[62]

A számítástechnika elterjedése a szimulációs programok alkalmazását is maga után vonta:

villamos területen a DEGEM cég szimulációs programjai az elméleti és gyakorlati (mérési) feladatok sokoldalú elsajátítását nagymértékben elősegítették.

a gépészet területén a megírt CNC programokat a képernyőn ki lehetett próbálni;

a pneumatikus szimulációs programmal lehetett ellenőrizni ezen kapcsolások működését;

a PLC-k (programozható logikai vezérlők) területén számítógépen megírhatók a szükséges működteto programok, ezek ellenőrizhetők, végül a valóságos üzem is kontrollálható.

Az iskola informatikai, gépész és villamos eszközeit felsorolásszerűen a mellékletek tartalmazzák. (1995. évi állapot)

 

 
       

   ( 5 vissza a lap tetejére )