Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Gregus Máté Tagintézmény OM:029768, 6800 Hódmezővásárhely, Kaszap u. 29. Tel.: 62/535-490 , Fax: 62/535-491, e-mail: közvetlen telefonszámok, GPS: N46.41101 E20.32421, TÉRKÉP |
Főoldal Linkek Adatbeírás Órarend Vendégkönyv Fórum English v. Szótár e-napló moodle e-mail |
Az iskola története 1945-től napjainkig | Alapítás, kezdetek | ||||
|
Az iskola elődjének tekintett Hódmezővásárhelyi Református Leánylíceum 1930. szeptember 1-én kezdte meg működését. Alapításának történetéhez tartozik, hogy a leány-középiskola igénye már 1909-ben felmerült, majd 1916-ban vetődött fel újra a szép terv, de valóra váltását a háborús körülmények nem engedték. Az egyre növekvő igény a szülőket végül is arra ösztönözte, hogy 1930. áprilisában kérelmet adtak be a Református Egyháztanácshoz, amely D. Nagy Sándor gimnáziumi igazgatót bízta meg az ügy előkészítésével, s kérte fel tanácsadásra és irányításra. A mozgalom megindítói megszervezték a Hódmezővásárhelyi Református Leánylíceum Barátainak Szövetségét, amely az intézet négy első esztendejére jelentős anyagi erő előteremtését vállalta. Alapítványt létesítettek, s adományt gyűjtöttek e cél érdekében. A rendes tagok egy összegben legalább 200 pengőt fizettek, s a továbbiakban havi 1 pengővel járultak a líceum fenntartásához, a pártoló tagok pedig havi 50 fillért fizettek. A Református egyháztanács 1930. július 16-án tartott gyűlésének 196. sz. határozatával kimondja a református leánylíceum felállítását, s ezt az 1930/31-es tanévben megnyitja és Líceum Barátai Szövetségének anyagi támogatásával fenntartja. A Tiszántúli Egyházkerület elnöksége 2361-1930. sz. alatt engedélyezte a leánylíceum felállítását, mert az új intézet fenntartását a felterjesztett költségvetések alapján biztosítva látta és a már megszerveződött I. osztály nagy tanulólétszáma bizonyította az intézet szükséges voltát. Nyilvánossági jogát a vallás és közoktatásügyi miniszter 540-11/387-1931. sz. rendelete biztosította. [2] Az intézet a református egyház Nagy Sándor u. 3. sz. alatti iskolatelepén kezdte meg működését. Első igazgatójának azt a D. Nagy Sándort bízták meg, aki az alapítási mozgalmat is irányította. Az órák egy részét a Bethlen Gábor Gimnázium tanárai látták el mint óraadók, de a 4 főhivatású tanár nem kapta meg az államilag elismert iskolák tanárainak járó díjazást. A tanári karnak közel 10 évi harcába került, hogy anyagilag azonos elbírálás alá essenek más iskolák tanáraival. (Az első évben itt dolgozó tanárok névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.)[3] A líceum az 1930/31-es tanévtől kezdődően évről évre egy osztállyal bővült, amíg mind a 8 osztálya meg nem nyílt. (Lásd az 2. sz. mellékletet.) Az intézet 1932. szeptember 26-án új telephelyre került, a volt Állami Óvónőképző Intézet gr. Csáky Albin tér 3.sz. (később Tanácsköztársaság tér, ma Szent István tér 2.) alatti épületébe, mely 1820 körül épült klasszicista stílusban. A széles, földszintes, sárgára meszelt épületet eredetileg tiszttartói háznak szánták, s a Károlyi grófok birtokolták. Ennek a ma már műemlék jellegű épületnek egy részét engedte át a Városi Tanács 10 évre díjmentesen a líceumnak.[4] A fejlődő intézet igényeinek az épület 10 évig megfelelt, elegendő hely állt rendelkezésre a későbbi 8 osztály működéséhez, a szertárak, a könyvtárak s egyéb szükséges helyiségek céljaira. 1931-ben létrehozták a líceum internátusát is, egyenlőre a Kossuth tér 6.sz. alatti ház I. emeletén, majd 1934-tol az internátust is a leánylíceum épületében helyezték el. A lícium igazgatójának 1932-tol Falábu Dezsőt nevezte ki az egyháztanács, aki 1935-ig volt az intézet megbízott igazgatója. Helyébe ekkor Muzsi János református gimnáziumi magyar-latin szakos tanárt választották, aki 1938-ig állt az intézmény élén. Az iskola az 1934/35. tanévben már öt osztállyal működött. [5] Ekkor határozták el, hogy 8 osztályos gimnáziummá fejlesztik, azaz az 1934. XI. tc. értelmében fokozatosan átalakulnak leány-középiskolává. Ez a folyamat 1935-ben indult meg. Click here for Picture Az 1936/37-es iskolai évben az I-III. osztály már leánygimnázium, a IV-VIII.osztály leánylíceum. Névváltozással is jelzik az átalakulást: 1937/38-tól neve Hódmezővásárhelyi Református Leánygimnázium. Ugyanebben az évben került sor az első érettségi vizsgálat megtartására, amelyre 32 tanuló jelentkezett. A leánylíceum érettségi bizonyítványa a leány-középiskolákról szóló 1926. évi XXIV. tc. l5. paragrafusa szerint "úgy az egyetemre, illetőleg főiskolára való felvétel, mint minősítés tekintetében a fiú-középiskola érettségi bizonyítványával egyenlő értékű. "[6] A felfutás évében a tanári kar létszáma 20 főre emelkedett és a 8 osztályba 265 nyilvános és 14 magántanuló járt. Az 1937/38-as tanév statisztikai adatait a 3.sz melléklet tartalmazza. A szülők foglalkozása szerinti tanulómegoszlás azt tükrözi, hogy a középiskolába a kispolgárság és a középosztály gyermekei jártak. Click here for Picture Ok tudták csak megfizetni azt az igen magas tandíjat, amely 1937/38-tól állami rendszerű, azaz az alaptandíj 100 pengo. Ezt a tanulók 30%-a fizette, 35% 80 pengő, 15% 6 pengo, 10% 40pengo, 6% 20 pengo tandíjat fizetett, s csak a tanulók 4 %-a volt tandíjmentes.[7] A tandíjfokozatokba a szülők vagyoni helyzete és a tanulók tanulmányi előmenetele alapján a tanári kar és az igazgatótanács osztotta be a tanulókat. Az intézmény fejlődése az 1930-as alapítástól kezdve jól érzékelhető. Bővül a tanári kar, növekszik a tanulólétszám, fejlődnek a szertárak, a tanári és ifjúsági könyvtár, az internátus. (1939/40-ben jelzik először, hogy könyvtár és szertár helyiségek hiánya mutatkozik, amelyen emeletráépítéssel lehet segíteni.) 1936-ban hívták életre az iskolai önképzőkört a névben jelzett céllal, illetve a magyar nyelv művelésére és tisztaságának ápolására. A kör tagjai dolgozatokat írtak, ünnepélyeket szerveztek. [8] Ha az iskola oktató-nevelőmunkájának
alakulását tekintjük át, akkor szembetunő, de az iskola egyházi jellegéből adódóan
természetes, hogy a valláserkölcsi nevelésre helyezték a fő hangsúlyt. Ezt
bizonyítják az iskolai ünnepségek előtti istentiszteletek, a közös vasárnapi
istentiszteletek, a "hiterősítő" előadások és a líceum megalapításakor
beinduló Lóránffy Zsuzsanna Egyesület, amely a református lányok bibliai alapon
álló társasága volt. A líceum cserkészcsapata, a 117. sz. Pálóczi Horváth Mária
leánycserkészcsapat az 1933/34-es tanévben alakult.[9] A leánycserkészet
célja: Mivel Muzsi János igazgató 1938. júliusában nyugalomba vonult, a presbitérium Dr. Uzonyi Rózsa földrajz - természetrajz szakos tanárt bízta meg az igazgatói teendők ellátásával, aki 1946-ban mondott le megbízatásáról.[11]
|
||||