Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Gregus Máté Tagintézmény OM:029768, 6800 Hódmezővásárhely, Kaszap u. 29. Tel.: 62/535-490 , Fax: 62/535-491, e-mail: közvetlen telefonszámok, GPS: N46.41101 E20.32421, TÉRKÉP |
Főoldal Linkek Adatbeírás Órarend Vendégkönyv Fórum English v. Szótár e-napló moodle e-mail |
Az iskola története 1945-től napjainkig | A műszeripari jelleg erősödése | ||||
|
1970-ben újabb változás következett be: leszűkült a profil finommechanikai-műszerészipari és gépész szakra, melyek középfokú képzési céllal muködtek, nem adtak szakmunkás bizonyítványt, csak érettségit. Az oktatás egésze megfelelt a szokásosnak, hiszen akkoriban Magyarországon a 14-18 éves korosztály több mint kétharmada, 100 nyolcadik osztályt végzett és továbbtanuló fiatalból 78 valamilyen szakképzést nyújtó iskolában tanult tovább.[40] Így a szakképzést végzo iskolák az általános iskolai tanulmányaikat befejezo gyermekek legnagyobb volumenu továbbtanulási formájává váltak. Ezt a kor politikai viszonyai ösztönözték, mivel az általánosan muvelo és a szakképzést nyújtó iskolák "merev" szétválasztását az osztálytársadalmakban kialakult tulajdonviszonyokból eredo társadalmi ellentmondások tükrözodéseként, az iskolarendszer megkettozodéseként tekintették. 1970-ben Földesi Ferenc, a Bethlen Gábor Gimnázium magyar-orosz szakos tanára személyében új igazgató került az iskola élére, melynek a neve 1971/72-tol Kossuth Zsuzsanna Finommechanikai - muszeripari és Gépészeti Szakközépiskola lett. Közben egyre szorosabbá vált az iskola kapcsolata a város gazdálkodó szervezeteivel, kiemelten a bázisüzemekkel: a HÓDGÉP-pel és a METRIPOND Mérleggyárral. Az iskolában ekkor 5+1-es formában (hetente 5 nap elmélet és 1 nap gyakorlat) folyt a képzés, egyrészt az iskolai tanmuhelyben, másrészt a bázisüzemek tanmuhelyeiben. A számos és gyors változás természetesen nem volt zökkenomentes. Nem tudott stabilizálódni a tantestület, foként a szakoktatói gárda körében gyakori volt a tanárváltozás. A legnagyobb nehézséget azonban a 70-es évek elejétol az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása jelentette. Elsosorban a muhelyeket kellett volna bovíteni, korszerusíteni, amelyekre azonban a muemlék épületben továbbra sem volt mód. A szaktanácsadói jelentésekben is mind határozottabban megfogalmazódik a helyzet tarthatatlansága. "A gyakorlati oktatást az alagsorban lévo nagyon nedves, egészségtelen, szuk helyiségekben oldották meg. ... A muhelyek ... forgácsoló I., gépmuhely - zsúfoltak, balesetveszélyesek, oktatásra nem alkalmasak. ... A szerszámgépek muszaki állapota kb. 35-40 %-os." [41] Ezért született azután megyei határozat egy új iskola építésérol. Az új épület ünnepélyes alapkoletétele 1974. március 21-én történt. Sajnos foleg anyagi okok miatt az építkezés elhúzódott, s a tanárokon kívül a szakfelügyelet is mind türelmetlenebbül várta az új épület elkészülését. 1975-ben Földesi Ferencet a Bethlen Gábor Gimnázium igazgatójává nevezték ki, s helyette ekkor dr. Varsányi Zoltán, a szegedi Déri Miksa Gépipari Szakközépiskola tanára kapott igazgatói megbízatást. A tanulói létszám az 1976/77-es tanévben 353 fo. Végre 1977. augusztusában megtörtént az 59 millió Ft-ba került új iskolaépület muszaki átadása, s szeptemberben megkezdodhetett a tanítás az új iskolában, a Malinovszkij u. (ma Nagy Imre u.) 29. sz. alatt. [42] Az iskola tanárai, diákjai sokat dolgoztak az új épület takarításában, s maga az átköltözés is nagy munkát jelentett. A terven felüli építési költségek miatt az általános berendezési tárgyak egy részére még jutott a beruházási keretbol, viszont a muszaki elméleti és gyakorlati képzés eszközeire és gépeire már nem. Hiába készültek el az egyes mérolaboratóriumok és muhelyek felszerelés jegyzékei, az új helyiségekbe a régi iskolából kellett az elavultakat átköltöztetni. Ez elorevetítette a következo évek problémáját: hogyan és milyen forrásokból pótolható, illetve modernizálható a muszaki felszerelés. Maga az új, korszeru iskolaépület akkor szinte minden igényt kielégített. Tervezoje az akkori divatos dán irányzatot követte: az alacsony, egyszintes, belso udvarokkal megvalósított szerkezet nem kíván uralkodni, szinte beleolvad a környezetébe. (Ez a késobbiekben a magas futési költségek és a betörésre alkalmas nagy ablakfelületek miatt hátrányt is jelentett.) Korszeru szaktantermek, a hozzájuk csatlakozó tanári elokészíto helyiségekkel, szertárakkal, tágas könyvtár olvasóteremmel, klubszoba, külön épületszárnyban tágas, világos tanmuhelyek, a (késobb felépült) hatalmas tornacsarnok szertárakkal, öltözokkel, orvosi szobával jelezték a megváltozott körülményeket. Az 1977/78-as tanévben megbízott igazgató Gombos Lajos, igazgató helyettesek Kékesi János és Rácz Sándor, muhelyfonök Trungel István voltak, ok irányították a 4 évfolyam 12 osztálya 326 tanulójának oktatását. Az 1978/79-es tanévben Fazekas László magyar-történelem szakos tanár lett az iskola igazgatója, s vezette az intézményt 1983. februárjáig, Szegedre történo áthelyezéséig. Igazgató helyettesek lettek Gombos Lajos (nevelési) és Berki László (muszaki), muhelyfonök pedig Podani János. A tanulók létszáma 312 fore csökkent. Az iskola tanárai ebben az idoben még mindig hiányosnak ítélik meg az audio-vizuális eszközellátottságot és a szemlélteto anyagok mennyiségét.[43] Az 1979/80-as tanévben az iskola áttért a szakmunkásképzési célú oktatásra. Ez megnövelte a gyakorlati órák arányát (a második osztálytól kezdodoen heti két nap), amit a bázisüzemekben (METRIPOND, HÓDGÉP) lehetett lefolytatni.[44] A HÓDGÉP másképpen is segítette a gyakorlati képzést: 3 forgácsoló gépet adott át az iskolának, ami felújítás után tovább javította az oktatási feltételeket. Szervezeti oldalon ehhez járult még, hogy megalakult a kézi- és gépiforgácsoló munkaközösség, mely a gyakorlati oktatókat foglalta magába, ezzel is segítve munkájukat. Az elkövetkezo néhány évben folyamatosan növekedett a szakoktatók létszáma, követve a gyakorlati óraszám növekedését. A szakkörök széles választéka várta a tanulókat: matematika, kémia, irodalmi színpad, muszaki elmélet, muszaki gyakorlat, foto és közlekedés. A diáksport is megfelelo teret kapott. A tantermekben korábban az írásvetítok az elsötétítés hiánya miatt nehezen voltak alkalmazhatók. Házi kivitelezéssel ezt sikerült megoldani, sot: a könnyebb alkalmazás érdekében a gyakorlatokon guruló írásvetíto állványokat készítettek. Az ismeretek bovítését, a tanulók fejlesztését szakkörök, érdeklodési körök, sportköri szakosztályok biztosították. Akkoriban a tanulók 75-80%-a KISZ-tag volt. Jó munkájukat KISZ-KB Dicséro oklevelek és Kiváló KISZ-szervezet zászló bizonyítja. Az új elso szakmunkásképzési célú osztályok lakatos, esztergályos és muszerész szakmát tanultak. Gondot jelentett azonban, hogy "...általános iskolából a közepes, vagy ennél gyengébb tanulók jelentkeznek hozzánk. ... Esztergályos szakmára is alig, (6-8 fo), géplakatosnak is kevés jelentkezo volt..."[45] Ez - utólag értékelve - már az elkövetkezo változások elojele volt. 1981-ben a muszerész osztályba 100%-os volt a túljelentkezés, viszont az esztergályos osztályt továbbra is kevesen választották: elso körben mindössze 6 fo. A hagyományok jeleként tekintheto, hogy ennek ellenére is tovább fejlodött a forgácsoló géppark: 3 használt esztergagépet vett az iskola a HÓDGÉP Vállalattól.[46] Megjegyzendo, hogy a meglévo gépek állapota továbbra is nagyon rossz volt, csak folyamatos felújítással lehetett oket üzemeltetni. 1982-ben a Csongrád megyei Tanács VB. Muvelodési osztálya átfogó felügyeleti látogatást tett az iskolában, s felmérték az oktatás színvonalát.[47] Az anyag kiemelkedonek értékelte a tárgyi feltételeket (épület, felszereltség). Akkor 35 tagú tantestület és a 24 fos adminisztratív és technikai létszám tartozott 314 tanulóhoz. (Összehasonlításul ma, 1995-ben ugyanez 53; 25 és 540 fo.) Az 1982-83-as tanév II. félévétol Fazekas Lászlót a megyei Pedagógiai Intézet igazgatójává nevezték ki. Ekkor az év végéig Gombos Lajos megbízott igazgatóként irányította a munkát. Ugyanakkor az intézmény is áttért az 5 napos munkahétre. Ez a gyakorlati napok számát lecsökkentette, így átmenetileg a szakoktatók óraszáma alig-alig érte el a szükségest. [48] 1983 szeptemberétol az iskola tapasztalt fizika-kémia tanárnojét, Boros Imrénét nevezték ki igazgatónak, aki elott nem kis feladatok tornyosultak.. Fokozatosan érlelodött, hogy az iskola jövoje érdekében módosítani kell az oktatott szakmákat - a gazdaság igénye és a szülok által is keresett, "divatos" szakmák felé kell fordulni. A folyamat egzisztenciákat érintett, így természetesen csak lassan, kezdetben profilbovítéssel mehetett végbe. A tananyag változása a géplakatos és mechanikai muszerész szakmákban olyan muszaki méréseket írt elo, amelyek a meglévo mérolaboratórium nagyfokú fejlesztését indokolták. Ez komoly nehézséget jelentett úgy pénzügyi, mint beszerzési oldalon. Az anyagi források lekötését növelte még az a terv is, mely szerint a következo években a szakmailag vegyes osztályban a tanulók aránya a korábbi 2/3 rész mechanikai - 1/3 rész elektronikai muszerész helyett évente váltakozzon, megnövelve ezzel a villamos szakon tanulók számát. Idoközben az iskola épülete az alapozás mozgása és a megfelelo teto-kivitelezés hiánya miatt komoly javításra szorult. A födémet alá kellett dúcolni, hogy a közvetlen életveszélyt elhárítsák. A tervezo és a kivitelezo vitája miatt ez az állapot egészen 1984-ig fennmaradt.
|
||||